József Attila Uram! című versének
felhasználásával
Bánatomnak égő cigarettavégén,
Istenem, hogy nekem megjelentél,
Már nem is fájdalmam parázslik,
Te tündökölsz a tűnő büszkeségen.
Átlátsz, tudom, a bűnök szép ruháján,
Erény rongyán, bátorság öltözékén,
Viselem én őket most is, Uram,
Előtted állva a pályaudvar kövén.
Fekete cipő és bársonynadrág,
Kékcsíkos ing, állított gallér,
Harmincegy év és huzentróger,
Hat óra alvás és fekete kabát.
Hátrafésült, kevés szőke haj
És meghurcolt kék szemek,
Fehér műanyagban feketekávé,
Málhazsák és vibráló messzeség.
Uram, ki küldtél vonat utasának,
Engedd, már lelkem riadót ne fújjon,
Nagyobb csöndben, mint gyertyás
Fényözönben, csak két szót szóljon:
Készen állok.
Utolsó kommentek